A hétköznapok embere kevéssé ismeri az égboltot, még kevésbé a gyakran feledésbe merült ősi csillagképeket. Így vagyunk mi magyarok is. Mélyen belénk vésődött a Göncöl szekér vagy a Tejút elnevezés, mely ősi kultúránk mondáiként maradt fenn a köztudatban. Ám, ha több magyar elnevezésű csillagképet kellene felsorolnunk, ráadásul az égbolton beazonosítanunk és megtalálnunk, bajban lennénk.

A műsor szerkezete az ismerttől az ismeretlen, a közelitől a távoli felé kalauzolja a nézőt. A tematikában bemutatkozik a Föld, mint égitest, a Naprendszer égitestei, a Tejútrendszer és az ember által ismert Világegyetem galaxisai, egyéb objektumai. Ez a képzeletbeli tér-idő utazás ad választ az érdeklődőknek a fizika és a csillagászat mai, a végtelen Univerzumról alkotott képéről.

Az előadás 50 perces, 8 éves kortól ajánlott.

Az előadás során áttekintjük, hogy mit tudtak meg a tudósok a Vörös Bolygóról a távcső feltalálása után, majd az űrkorszakban. A Mariner űrszondát követve elutazunk a Marshoz, áttekintjük a bolygó „földrajzát” és a legfontosabb kutatóeszközök munkáját. Választ keresünk azokra a kérdésre, hogy volt-e víz a Marson, illetve hogy a jelenlegi körülmények között milyen életformák maradhatnak életben ezen a hűvös, sivatagos bolygón. Közben repüléseket végzünk kráterek, vulkánok és völgyek, valamint a 2012. augusztusában leszállt Curiosity marsjáró leszállóhelye fölött is.